Varázslat, álom, csoda - el sem hiszitek, hogy igen, tényleg léteznek csodák a világon és ha rögtön kellene egyet mondanom, akkor a táncot mondom annak. Csak mozgás. A végén ugyanúgy levegőért kapkodsz és folyik a hátadon a víz /vagy nem csak ott/, mint egy edzés után. De a tánc maga az élet! Csillámfolyosót szór a deszkákra, érzést ad és kap, magával ragad tova, a rabja leszel anélkül, hogy észrevennéd. Mesélsz vele, csábítasz, lopva csókot kapsz partneredtől érintés nélkül. Egyedül-párban-csoportban, csak robbanjon alattad a föld, lökje tovább a talpad, ahogy a levegőbe emelkedsz, a zene tart meg fenn, az ének, az ütem, a színpad fényei, a több tekintet, mely rád szegeződik. Van idő - nincs idő! Eltűnik, csak az ütemből tudod, hogy nem állt meg a pillanat, nevess és mosolyogj, míg táncolsz, élvezd!
Magasba emelem a kezem, tudom a csillagokat is elérem, ha nem, odáig emelnek érte - lábujjhegyre állok, megbillegetem bokám, fordul és már tűntem is tovább, úgy érzed, mintha súlyom se lenne. Lehet, hogy most nincs is... adj egy vörös ruhát, fekete rózsát a hajamba, küldj színpadra s eltáncolom neked az életed, hogy milyen lehetne. Megmutatom, mi az élet, hogy mi a szerelem, hogy mik a fények; kelta növényindák közt bolyongó démontündér, csak színpadra kerülhessek!
Néhol álmodoztak mostanában rólam, kinek táncolhatok éjszakánként. A "Senkinek."-választ sokan nem hitték el, s néha esténként, ha valamit gyakorolok a szoba közepén, néha megállok egy pillanatra, hogy milyen lenne, ha valaki üldögélne is a laptop mögött, ahogy azt kihúzom az ágy szélére. Nem tudom.
Komolyabb edzésbe kezdek majd februártól, az az újévi fogadalmam. Kellene keresni egy állandó helyet a boxzsáknak és erősödni, nyújtani - többet adni.
És Vivi, ha lesz majd videoklipped, a táncosok közé válogass be vagy nagyon szomorú leszek. XD Nem vagyok táncos, pláne nem profi, de nagyon sietnék és mindent megtennék, hogy felvegyem a ritmust.
Just dance!
