Fantáziadús cím


Pfűű - egy kis magamnak való izgalmat és rohanást kívánok már, amiből van részem mostanság, de sajnos másból is. Na de kezdjük az elején.
Okt. 13-án nyílt napot tartottak a színházban! 11-re mentem, este nyolcig csak egyszer hagytam el az épületet...:D. Sok program volt, többek közt egy Guiness-rekordkísérlettel, ami sajna nem jött össze - a szakadó esőben "körbeöleltük" a színházat, de csak 280-an voltunk és ez nem bizonyult elégnek. Az aulában jelmezpróba volt (mint látható XD), az előcsarnokban fiatal színészek Beugró-szerűséget játszottak, a balett-teremben helyzetgyakorlatoztunk; este pedig az egyetemi kiválasztott profok a rendezőkkel és a színészekkel együtt ajánlották az évad leendő darabjait. Gyerekek, Gregor Bernadettnek valami félelmetesen jó hangja vaaaaan... még egy jó indok arra, hogy még jobban utálhassam a bulvársajtót.
A koliban kiraktak a szobámból - sajna. Költözhetek az elsőről a harmadikra, két lányhoz. Nem ugrálok az ötlettől. Antiszoc vagyok, tudom.
Pillanatnyi szabadidőmben fórumozok orrba-szájba, mert az kikapcsol ebből a rohanásból. Meg rajzolok. Legalábbis igyekszem, de sokszor csak egy kósza vázlatra futja.
Ma meg Apu elvitt "botszemináriumra". Hja, a hajnali edzések - fél ötkor keltünk, mert ötkor kezdődik. Igen, reggel. Egyébként még nyolckor se lehet kirobbantani az ágyból, de most pikk-pakk kiugrottam, öltözködtem s kötöttem össze a hajam. Kíváncsiság és érdeklődés mire nem képes - és egészen jó hangulatú volt, a kómaságom abban a pillanatban elmúlt, ahogy a kezembe nyomták a botom. Ez még az egész dozsónak új, nemrég meghívtak egy shaolin-harcost tapasztalatcserére, de olyannyira megtetszett nekik, hogy elkezdték gyakorolni. Múlt hétvégén Apa oda meg vissza volt a lelkesedéstől, addigra ő már túl volt pár edzésen s mutogatott pár dolgot. Ez ragadósnak bizonyult, úgyhogy ma ugyanúgy ott feszítettem "kibadacsi"-ban, ahogy a többi hajnali kerge birka XD... Pár egyszerű formagyakorlatot vettünk bemelegítésnek (amire baromira nem ázsiai kiejtéssel csak annyit mondtam, hogy "That was a piece of cake!"), majd bejelentette a szenszej, hogy rendben, akkor most vegyük a kátát (formagyakorlat-sor). Kb. olyan hangot adtam ki, mintha gyomorszájon vágtak volna. A többiek azért többször átvették már, én most először voltam egyáltalán botszemináriumon, a kátát is most először láttam egyben (nem gyakorlatonként). Azért igyekeztem, az óra végére azért rendeztem lemaradásom, hogy mikor odajött a végén a szenszej, mosolyogva megkérdezni, hogy elakadok-e még valahol, iszonyat dacosan megmondtam neki, hogy "Megy!!!". XD. És egyáltalán nem bénáztam, ennek azért örültem, hogy valóban ment olyan jól, mint a többieknek. Apának a végére egészen összeállt (ő már gyakorolta tai-chin is), és a végére jobban tudta a szenszejnél. Na, így próbáljon meg az ember lánya méltón szerepelni...
És jön-jön a Bleach movie 3.... én meg megyek-megyek, ne fárasszalak tovább. :) További szép napot, mihamarabbi visszatérésed!

2 megjegyzés:

Atomnyul írta...

Valószínűleg én vagyok a stupid, de ez miféle jelmez? (Kor, funkció, esetleg szerep. Csak percizésen. :P)
Botszeminárium... XD ez tetszik. (Tudom, ha ott lennék, nem tetszene ennyire... XD).
Légy csak antiszociális, övék a mennyek országa!

Fekete Hercegnő írta...

Jéé - Nyuszi! :D Nem tudod, mennyire jólesett ma, hogy észrevettem a megjegyzésed - "évek" óta felém se nézett senki...
Jelmez "kilétét" illetőleg lövésem nincs; csak megtetszett. És miért a férfijelmez a kényelmesebb? :P
Köszönöm, hogy meglátogattál! XD