Britney Spears - avagy ne lőjjetek le...


 A múlt héten már gondolkoztam egy ilyen bejegyzésen. Aztán úgy döntöttem, hogy nem rombolom az image-omat + nem lenne probléma, ha nem ölnétek meg idejekorán. :) Aztán hétfőn - drámaórán játék kapcsán - Britney alteregóját kaptam, akkor meg már láttam, hogy ez égi akarat. És ki vagyok én... jó, ez állati süket duma. Úgyhogy mégiscsak megírom ezt a bejegyzést (utána meg csináljatok velem, ami jól esik).
Igen, tudom-tudom. Van, aki... - hogy mondjam finoman - aki úgy gondolja, hogy akkor érne valamit a hölgyemény bármelyik lemeze, ha újraírható lenne. A közegemben, ha kiejtjük a nevét, a szemek elborulnak és megvető mosolyra húzódnak az ajkak. És mégis. Valahol igénylik ezt a csajt, mert játsszák a számait és ismerjük legújabb dolgait. Többek között, mert szajkózza a TV és a sajtó - de nagyon jól tudjuk, hol végez ennél a kettőnél az, ami kiment a divatból.
Spears kisasszony kiskora óta reflektorfényben áll - a Mickey mouse -klubból egyenes út vitte a sztársághoz. Eleinte ügyeletes jókislányt csináltak belőle, tiniálmot. Aztán "bedurrant", a szülők (a rajongókéi) aggódtak, jöttek a botrányok; utána még több botrány majd egy, a lábán alig álló, (vissza)kapaszkodni vágyó lányt látok, akinek igazából piszokmód elszúrták az életét. Mert hiába utáljuk egyes dolgaiért, nem feltétlen  (csak) ő tehet róla. Gondolok itt az anyjára, aki igyekezett mennél többet legombolni a saját lányáról, például árverésre bocsátva a kisgyerekkori ruháit. Illetve hülyét csinálni belőle. Vagy a menedzserek, akik meghatározták, hogy mennyire aranyos legyen, jókislányos: ezt senki nem bírná sokáig, csodálkoztak, hogy aztán a kislányból érő félszeg nő "irányíthatatlanná" válik. Ott volt az a szerencsétlen házasság, mely végleg padlóra küldte. Abba beleválasztott, szó se róla; honnan tanult volna bármit az emberekről, egy sztári burokba rakták... Most megpróbál lábra állni, túlélni önválságát.
Igazából én meghallgatom pár számát. Táncolni jó rá, a klipjei nem az igaziak - 1. rühellem a túlzásba vitt erotikát, az olajosan fénylő testek vonaglását, engem borzaszt 2. mindig van benne egy-két idétlen mozdulatokkal fűszerezett tánckoreográfiás rész, amibe bele kell lihegni, hogy az hű, de túlfűtött legyen érzelmileg. De például tetszik nagyon a porondmesteri öltözéke a Circus c. szám klipjéből, vagy a motoros részek az I love rock'n'roll-ból. Maga a csaj is szép, ne tagadjuk. Persze, kés és miegyéb, mert megvan rá a pénze - de nem, mert gyerekkorában is szép volt. Szőke - hát szőke, de nagyjából az eredeti hajszíne is hasonló, csak persze sötétebb.
Mi tagadás, eltolt pár dolgot életében. Ki nem? És valakinek nem tetszik a zenéje - no és akkor mi van? Nem született még tökéletes zene, mert akkor mindenki azt hallgatná. Nagyon nem vagyok a rajongója, de pár számát én is meghallgatom. És tudok jókat röhögni egy, az ő zenéjére viccesen megkomponált amv-re. Ezért le lehet nézni, meg azért is, mert egy kicsit védelmembe vettem - de igazából sajnálom szegényt néha, mert nem önhibájából lettek azok az ügyei, amiken féléveket csámcsogtunk. Igazából csak egy barátra lett volna szüksége, aki mellett néha ember lehet, nem sztár és aki talán kellő időben arcul csapja, hogy magához térjen. Ennyi sem adatott neki - minek bántsam? Mások megteszik helyettem - bízok ennyire az emberi rosszindulatban.
Talán most egy életre kiábrándítottalak magamból, Olvasóm; én attól még további szép napot, mihamarabbi visszatérésed kívánom, köszönöm, hogy minden előítéleted ellenére elolvastál.

És boldog névnapot kívánok fogadott lányomnak és húgomnak egyaránt, isten értessen mindkettőtöket! :D Köszönöm, hogy vagytok nekem.

 

2 megjegyzés:

Amaru-chan írta...

Kösziiiiii :) Én rühellem a hangját. Egyetlen számát szeretem, az "Everytime" címűt. Az odabasz.

Tényleg nem ő tehet mindenről, de tehetett volna sok dolog ellen. A sajtó meg szemét. Te meg nem. :)

Atomnyul írta...

Nem ismerem eléggé a hölgyeményt. Meghallgattam a legjobbnak mondott számait, és nem tetszettek. Szerencsére a világgal többnyire iskolán, kerékpáron és interneten keresztül érintkezek, így nem vagyok rákényszerítve a vele való szembesülésre. nagyjából ugyanaz a véleményem róla, mint neked... Azzal a kivétellel, hogy az én szememben nem mentség, hogy valaki honnét jött.