Felelet az utolsó megjegyzésre

Útközben megnézésre és meghallgatásra
Bocs a pocsék minőségért, csak így találtam fenn, és még beágyazni sem engedte. >.<

Ehh, talán ideje egy normálisabb hangvételű bejegyzésnek is. Mostanában kissé elhagytam magam, túl sok szennyes halmozódott fel bensőm csöpp mosókonyhájában. Néha dúdoltam is magamban, hogy "Dzsiniii, bilibe lóg a kezed..." Nem könnyű egyedül, kevés az ember körülöttem - és sajna az jelenti nekem a boldogságot, ha van egy kis nyüzsi felém. Sokáig tartott, mire ezt felismertem, de megvan és dolgozom a megoldáson. 
Lonely Wolf lányaként vadászom én is ebben az óriási erdőben, de mögöttem senki nem áll és senki nem fog. De pár jóbarátra, pár társra akkor is igényt tart a farkas lánya, genetikailag kódolt ez.
Pocsék heteket tudok magam mögött, de ma kimostam, felsöpörtem a keserűségem kiadós maradékát is. Kész vagyok a harcra és csatára, a táncra, a nevetésre, a hülyülésre és az életnek értelmet adására.
Ugyanakkor - azt hiszem - a skizofréniám súlyosbodott: immáron hárman vagyok, Haineko elképzelhetőleg tényleg a részemmé vált. A büntetésből felvett név tényleg büntetés viszont, és elég kegyetlen. Mégha csak játéknak tűnik is.



Úgyhogy válaszolok, Amaru: most már jól vagyok.

Nincsenek megjegyzések: