Kell egy Árész

Nem tudom. Talán az, ha szétnézek a világban, igen rossz hatással van rám. Elképzelhető. Túl sok romantikát néztem/olvastam volna mostanában? Pedig nagyon nem jellemző.
Kedvencem Xena. Ezt minden ismerősöm tudja - és sokszor rám is vetítik. Mármint az egyes élethelyzeteket. Eddig mindig Gabrielle-t hiányoltuk. Talán most már nem csak őt kellene.
Egy dög feminista vagyok egyébként. Az a fajta, akit ha a fiú meg akar hívni egy kávéra, kettőt belerúg, fizet és távozik. Általában ha új szórakozóhelyen jelentem meg, a barátaim előre jelezték az ott levő ismerősöknek, hogy ne igazán kötözködjenek. Hanyag eleganciával tudom elküldeni az udvarlókat a fenébe.
Nem tudom. Talán itt lenne az ideje, hogy betoppanjon Árész. Hogy legalább tudjam, mi ellen lázadozom.
Húsz év után jutottam el ide. Nem vagyok egy korán érő típus, az biztos. Eddig vártam. Lassanként inkább lépni kell. /Ha legyakok kilenc falut és utána leállok, biztos megjelenik, hogy ne hagyjuk már annyiban a befejezetlen melót. :P/ Kedves Olvasóm, azért nem beajánlani mindenféle hímnek! Sőt... ez a bejegyzés fél évet váratott magára, így is fejbe vágnám magam legszívesebben, hogy ilyet leírok. Lényegtelen. Sajnos volt egy tűz, ami több, mint három évig lobogott, pedig semmivel nem táplálták. A zsarátnoka ma is vörös még. De el kellett oltani, mert éhében már a lelkemet emésztette. Ez a tűz fehér volt... következőleg vöröset akarok.
Árész, gyere! Legalább annyiért, hogy utána elküldhesselek a fenébe! XD