Május 16-17. Idén a Pecsában az őrültek gyűjtőhelye, a fanatisták találkája - szerintem a diliházakban erre az időpontra minden beteg eltávozást kért. A legpoénabb, hogy csatlakoztam...
Hugica már négy-öt hónapja rágcsálta a fülem, hogy menjünk, legyen jegyünk, intézzük mert menni KELL! Én azért is szorgalmaztam az ötletet, mert beterveztem pár nagyszerű barát felbukkanását, és a szorgalmi időszak végét is meg kellett valahogy ünnepelni. XD
Kora reggel Mamiméktól indultunk ki a vasútra... drága Nagymamánk négy előtt kelt, hogy szupi szendvicseket csináljon nekünk. Lizát (hugi) még a con ellenére is húzós feladat volt kirobbantani az ágyból, de spurizni kellett, mert a vonatot mindenképp el kellett érni: fogadott hugi, Musu (értsd: Amaru XD) már Farmoson felszállt, úgyhogy Nagykátán felszállva nagy örömmel (bár a fangirl-sikítást kihagyva) találkoztunk. Ez most nagyon hülyén hangzott, de értitek... :P A Keletibe befutva bevártuk sógoromat, Atomnyulat is - s immáron teljes létszámú csapattal vágtunk neki a pesti túlélőtúrának, aminek célja a Pecsa volt. (Lomtalanítás folyt...) A hosszú sorbanállás kemény óráit nem ecsetelvén bejutottunk.
A con jótékony hatásait már évekkel ezelőtt felfedezték. A mód hívei polgárpukkasztóan színes és egyedi öltözékekben igyekeznek a kúra helyszíne felé. Az egyébként nem olcsó eljárás valóban hatásosnak bizonyul: a páciensek kipirultan, csillogó szemmel, mosolyogva lépnek ki a kapun.
Nem semmi mennyiségű pénzt el lehet itt sütni: én például szinte csak mangát vettem- egy tízezres simán elugrott, úgy, hogy én a kispályások közé tartoztam. De megérte: a Chrno Crusade-t nem is tudom, milyen megfontolásból vettem meg - még el is morfondíroztam a vétel után, hogy de barom vagyok, mást kellett volna... tegnap este a vonaton viszont rádöbbentem, hogy újabb kedvencet avathatok. XD egyszerűen oltári, remekül megrajzolt, iszonyat mennyiségű mozgással és chibivel... "Szééép a kilátás!" A szabadtéri színpad füves oldalán letáborozva Atomnyulat elnyomta az álom, mi pedig apróbb bevásárlótúrákkal fűszerezve a napot olvasgattunk az újonnan szerzett kincsekből... ("Ez tökjó, annyira szépen megrajzolt... kár, hogy nem szeretem a yaoit..." "MI VAN?!?" "Beette!XD!" *gyúróspocok*) Drága barátosném, Olin persze már megint föl-alá grasszált, neki már otthonos a terep - és hiába voltam dominatrix hacukámban, még most is képes volt elérni, hogy kisebbségi komplexusaim támadjanak ránéztemben... ehhez már tényleg csak Gratu!. XD Örülök, hogy találkozhattam vele, mert nagyon ritkán szoktunk, és nekem bizony hiányzik...
A cosplayeseket elnézve... sok esetben a JÁJ! volt a reakcióm, félelmetes, mennyire el tudnak szúrni egy karaktert... egyébként is nagy bánatom volt, mert Hitsugaya babát akartam venni mindenképp, de az luxus volt... Hugi hasonló problémákkal küzdött (találkozott volna egy barátjával, aztán a pofátlan el se jött az ígéretek ellenére se) , de azért az összefutó társaság kárpótolt mindent. Klaudiát, Musu barátnéját már megérkeztünkkor áldottuk, mivel befurakodhattunk hozzá a sor elejére...:P Ő is letáborozott hozzánk, jókat olvastunk és beszélgettünk - a konzolszoba nem messze volt tőlünk, oda azért önkéntelen is elvitt néha a lábam - majd egy közös fényképeszkedést követően négyen megindultunk a Keleti felé... remek nap volt, tudtam volna még maradni, de másnap Liza fellépett, és sietni kellett haza, hogy időben letehessük aludni... de majd legközelebb. XD
Köszönöm, hogy erre jártál, mihamarabbi visszatérted!
3 megjegyzés:
Az a yaoi-beszólás NAGGGYON csúnya szívatás volt... Kb. nyolc szívinfarktusom volt egyhelyben, hogy basszus, erre adtam ki pénzt?!
De jó poén volt, grat hozzá :D
Jááj gyerekek, tudom: ELKÚRTAM. XD
De nagyon jó volt olvasni. Chrono Crusade tényleg olyan jó...?
Nekem legalábbis sikerült pillanatokon belül a szívembe zárnia magát... bár milyen dolog az, hogy rögtön halálraítéljük a főszereplőt??? (brühühü)
Megjegyzés küldése