Szerelmes halál

Remek cím, de nem novella következik. Érzelgősködök kicsit - vagy inkább reflektálok - s nevessetek ki, de egy manga miatt. Bár szerintem lényegtelen, hogy miről van szó, ha elgondolkoztat, már érték. Másnak lehet, hogy szemét.
Ezt már csak azért is mondom, mert mikor megvettem végre a mangát - Makrancos hercegnő 3 - megvihogtak s csúfolták. Rosszul esett. Elrontotta kissé az örömöm, pedig úgy örültem, hogy befutott a kulturális ösztöndíjam.
A képregény igazából történelmi - amellett, hogy romantikus - a ősi Kínában játszódik, a Szung-dinasztia idején. A dinasztiának jóval gyengébb volt hatalma, mint az őt megelőzőké. Hiába volt erős gazdaságilag ekkor Kína, a külső támadások és a belső politikai gyengeség miatt a család szabályszerűen szétrobbant. A császárt elfogták, a dinasztia tagjai pedig menekülésre kényszerültek. A császár legfiatalabb unokáját még szinte mint karon ülőt menekítette el egy Tang Huj nevezetű ifjú. A kisgyermek Ji Fu hercegnőt mindentől távol, saját húgaként nevelte fel s vigyázott rá.
A hercegnő bátyja, a herceg visszatért a trónra. Családtagjait felkutatandó fürkészeket nevezett ki - többek között egyik távolabbi rokonát, Vu Csung Lut is. Csung Lu eredetileg tiszt a hadseregben - enyhén mondva sincs ínyére, hogy csalókkal kell foglalkoznia, a harcmezőktől távol.A történet tulajdonképpen itt kezdődik.
Spoiler - ugorj két bekezdést, ha nem most akarod megtudni a harmadik részig történteket!

Mindez megváltozik, mikor Tang Huj elviszi az általa Cse Linek keresztelt hercegnőt, hogy visszaállítsák rangját. Bizonyítékai vannak rá, hogy a hercegnő származása valódi. De a falun nevelkedett Cse Li sok borsot tör új gyámolítója orra alá. Mégis - Csung Lu beleszeret a lányba... aki viszont a fogadott bátyjáért rajong. Csung Lu ezt érthetően nehezen viseli - de még inkább Taj Hszüan, a gyönyörű kurtizán, akivel Csung Lu évek óta szerető. Természetesen megérzi, hogy őt elhagyták...

A harmadik részben a szelíd és gyengéd Taj Hszüan komor lépésre szánja el magát. A Csung Lu által elmeséltek alapján ellenhercegnőként áll ki Cse Livel szemben. Neveltetése alapján inkább mondható hercegnőnek, mint a vadóc... végül felbujtják, hogy ölje meg Cse Lit. Hogyha megöli, szabad lesz előtte az út, hogy hercegnővé váljon, ellopták neki azokat a leveleket is, amellyel Cse Li igazolni akarta magát. A küzdelemben több helyen megsebesíti Cse Lit - mikor Csung Lu megjelenik, az őrült szerelmes lány arra kéri, hogy együtt végezzenek az igazi hercegnővel. De a fürkész szerelme Cse Li iránt most már legyőzhetetlen. Lelövi szeretőjét... Taj Hszüan - bár sebesülése nem halálos, az "árulás" mégis halálába kergeti - leugrik a magas teraszról. Vesztett s meghal, de átkától nem menekedhet a pár. Utolsó szavaival megmérgezi Cse Li szívét, hogy Csung Lu bujtatta fel, hogy megölje őt... Cse Li hiába vonzódott a fürkészhez, Taj Hszüan szavai kísértik.

Hasonlóval találkozhatunk a szépirodalomban is persze - gondolok itt az Aranyemberre - de félelmetes és lenyűgöz, hogy a tiszta energia, a szerelem ennyire gonosszá változhat. Olyan, mint egy kis vízesés - csobog, szikrázik, folyékony üvegként esik alá, de alul olyan könnyen változhat tintasűrű, lemoshatatlan vérfolyammá. Azt gondoltam, idealistaként és naivan, hogy a szerelem az, amikor mindent megtennénk az imádott személy boldogságáért: ha ez az életünket követeli, akkor azt is. Soha nem gondoltam volna, hogy létezik benne bosszúállás is. Hogy elraboljuk más boldogságát, mert a mi szívünket is összetörték. Tiszta így a szerelem? Vagy csak mi akartunk boldogak lenni? Mindegy, milyen áron?
Nem, nem ismerem a szerelmet. Gondolom, látszik is. Ha ismerem, hát másokról láttam. De ha ilyen torz, hát nem is kell. Maximalista - vagy inkább szélsőséges? - vagyok érzelmeimben is. Vagy gyémánt-tisztaságú a szeretetem vagy undok vérfolyam a gyűlöletem. Ezt már többen mondták nekem, de csak most fogtam fel. És csak egy "képregény" kellett hozzá.
Szeress tisztán, önzetlen! Ha valami igazán összetörheti a szíved, az Te magad vagy - s ha valaki szeretted megbánt, ne rá, hanem miatta haragudj! Magadat bünteted, ha nem bocsátasz meg, nem őt. Ha ellenség, hát bosszuld meg. De magunkért bosszút állni kicsinyes dolog. Ha valaki szeret, ő megbosszul - ha nincs, akkor valamit rosszul csináltál, de a méltóságod őrizd meg. Sokat tanultam mostanában. Szeretteim, ha egyszer kell majd egy ember, aki meghaljon értetek, jussak eszetekbe s hívjatok.

Nem tudom, sikerült-e elgondolkoztatnalak Téged. Igazad van, nincs erre időnk / s talán egyébként is hülyeség/. Kedves Olvasóm - mihamarabbi visszatérted!